A lakásépítés és a lakásfelújítás egyenértékű. Ezért is fontos, hogy lépett a Kormány a lakásfelújítások érdekében. A Vidéki Otthonfelújítási Program finanszírozási lehetőségét is számításba véve, annak sikeres végrehajtásával elérhető, hogy már 2025. évben 250.000 lakás felújításra kerüljön.

Az EU-ban mindenhol növekszik a népesség lakás iránti igénye. A lakosság a nagy és közepes városokba irányul. Ennek következménye, hogy a lakásárak ezeken a területeken a legmagasabbak. A megfelelő, fenntartható és megfizethető lakások építése és felújítása az emberek számára az egyik legnagyobb kihívás, amellyel hazánkban a falvakban, a nagy és közepes városokban egyaránt szembesülünk. A lakáspolitika továbbra is a tagállamok joghatósága alá tartozik, azonban a lakáshiány kezelésére sürgősen szükség van összehangolt uniós válaszra is. Meg kell fontolni a nemzeti lakáspiacokra hatással lévő uniós szabályok, alapok és politikák felülvizsgálatának lehetőségét.

A kormány mostani intézkedése sok tényezőt vesz figyelembe: elsősorban a lakásfelújítások pénzügyi elérhetőségét, az általános komfortérzetet is. A nagyvárosoknak több olyan embercsoportot kell vonzaniuk, akik stratégiai fontosságúak a lakosság kiszolgálásában és a város jó működése szempontjából: ápolónők, tűzoltók, rendőrök, tanárok, diákok. Ezért a városokban történő bérlakás építés is sürgető feladattá vált hazánkban is. A kistelepülések megtartó képességét és az életminőséget javítja a Vidéki Otthonfelújítási Program, miközben munkalehetőséget ad a helyi építőipari vállalkozásoknak és az anyaggyártóknak.

Mivel hazánkban is magas a lakás, lakhatás ára a jövedelmekhez képest, kiemelt jelentősége van a megfizethető lakások építésének és a meglévők felújításának. Ha a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át, az azt jelzi, hogy a háztartások lakhatási problémákkal küzdenek.

Kevesebb mint 10 év alatt, 2015 és 2023 között a lakásárak átlagosan 48%-kal emelkedtek az EU-ban. A legnagyobb növekedés Magyarországon 173%-kal, a legalacsonyabb Finnországban, mindössze 5%-kal emelkedett.

 

Hogyan él az európaiak többsége?

• Az európaiak több mint kétharmada olyan háztartásban él, amelynek saját otthona van, ez Magyarországon 86%-ot jelent
• Valamivel több mint a fele családiházban él
• Átlagosan 1,6 szoba jut egy főre
• Egy háztartásban átlagosan 2,3 fő él, hazánkban 2,4 fő
• Az európaiak 17%-a olyan otthonokban él, amelyek nem biztosítanak megfelelő lakóterületet (legalább egy szoba felnőtt páronként, illetve egyedülálló felnőtt személyenként, valamint 12 és 17 év közötti testvérpárok, 12 év feletti egyedülálló gyermekek vagy 12 év alatti gyermekpárok számára)
• Az európaiak 34%-a él olyan otthonokban, amelyekben több hely áll rendelkezésre, mint amit elegendőnek tartanak

Forrás: Eurostat (2023)

Az európai fiatalok átlagosan 26,3 éves korukban hagyják el szüleik otthonát. Ez az érték azonban jelentősen eltér az EU országai között, a finnországi 21,4 évtől a horvátországi 31,8 évig. Magyarország a kettő között helyezkedik el 27,1 éves korral.

A kormányok lakásépítési válság kezelésére vonatkozó intézkedései számos országban ezidáig elégtelennek bizonyultak.

A magas építési és felújítási költségek a jelenlegi lakásválsághoz vezető tényezők közül csak egy. Az energetikai és környezetvédelmi előírások betartása jelentős hatással van az építési költségek emelkedésére. A „zöld lakhatás” is költségesebb, mint a „hagyományos” lakhatás, mivel a „zöld” termékek, gépek jelenleg drágábbak, mint a hagyományosak.

Az épület végső ára a költségek széles skáláját fedi le: telekvásárlás, engedélyeztetés, építészek, beszerzés, tervezés, finanszírozás, marketing, adózás/ ÁFA és persze maga a kivitelezés. Az építési folyamat egy sor részköltséggel jár: munkaerő, termékek és anyagok, bontási hulladék, szállítás, energia, biztosítás, adózás. Egyes uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályok (pl. energiahatékonysági irányelv, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD), természet-helyreállítási törvény; EU talajstratégia; hulladék-gazdálkodás; vízminőség stb.) betartása, tovább korlátozzák az építkezés lehetőségét és magasabb költségekhez vezetnek.

Az ÉVOSZ az Európai Építőipari Főszövetség (FIEC) tagjaként „lakásbarát” megközelítést szorgalmaz a jövőbeli uniós jogszabályokban, különösen az energia- és környezetvédelmi szabályozásban, az építési költségek csökkentése és az engedélyezési terhek csökkentése érdekében.

Fontos, hogy az EU lakásépítési stratégiájának kidolgozásában a hazánkban megválasztott uniós képviselők is részt vegyenek. Ezidáig magyar uniós képviselő tudomásunk szerint nem jelentkezett be a lakásügyi munkacsoportba.

***

Budapest, 2024. november 14.

Forrrás