A vállalatoknak nagy felelőssége és kulcsszerepe van a karbonlábnyom csökkentésében. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) novemberi Green Future konferenciáján bemutatták a Zéro Karbon 2050 Útitervet, amelynek megvalósítása az építésgazdaságban az egyik kulcslépés a globális klímacélok elérése felé. Egy európai kezdeményezés részeként, Magyarország 11 másik országhoz hasonlóan, kidolgozta a szakmai célcsoportok – tervezők, építészek, építőanyaggyártók, ingatlanfejlesztők, bérlők, üzemeltetők, finanszírozók bankok, tanácsadó cégek, civilszervezetek, önkormányzati és állami szabályozó szervezetek – együttműködésén alapuló, a dekarbonizációs folyamatok felgyorsítására vonatkozó javaslatokat.

 

 

Úton a karbonsemlegesség felé

Az útiterv egyik alapköve az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások arányának jelentős emelése. Cél a fosszilis energiahordozók – szén, földgáz – használatának fokozatos csökkentése. A dekarbonizácó eszköztárába az együttműködésen túl beletartozik a technológiai innováció és a tisztább gyártási, kivitelezési, üzemeltetési módszerek alkalmazása is. A körforgásos gazdaságban is előrébb kell lépni, itt az épületek felújítása, az építésianyagok újrahasználata, a hulladékok újrahasznosítása és az anyagok élettartamának meghosszabbítása áll a fókuszban.

 

 

Környezetbarát megoldások a gyártástól az energiahatékony megoldásokig

Az építőiparnak az energia és az agrár szektor után, az egyik legmagasabb az ökológiai lábnyoma. Európa egyik vezető légtechnikai vállalata a Lindab, számos értékes tapasztalattal rendelkezik a dekarbonizációs törekvések megvalósítása terén, melyek többek között az alábbi területekre koncentrálódnak.

• Gyártás során zöldebb alapanyagok használatára törekednek. Újrahasznosított alapanyagból készült termékek is megtalálhatók a vállalat kínálatában.
• A gyáraik maximalizálni igyekeznek a megújuló energia felhasználását.
• Energiahatékony légtechnikai rendszereket és megoldásokat fejlesztenek.
• Gépészeti és légtechnikai megoldásaik révén elősegítik a BREAM, LEAD és WELL zöld épületminősítések és tanúsítványok megszerzését.
• Az innováció és kutatási programjaik energiahatékony és zéró emissziós rendszerek fejlesztését tűzték ki célul.

 

 

Alternatív alapanyag

A világon elsőként a Lindab gyártott fosszilis anyagoktól mentes acélból légcsatornákat, melyeket egy svéd projektre szállítottak teszt jelleggel. Ezután újrahasznosított acélból készült termékek kerültek a vállalat kínálatába, amelyek 75 százalékban újrahasznosított anyagból készültek, ezáltal akár 62 százalékkal csökkenthető a környezetre gyakorolt hatás a karbonkibocsátás területén. Ez az alapanyag már Magyarországon is elérhető, tehát aki szeretne fenntarthatóbb épületeket építeni, a megoldás adott. 

A vállalat energiahatékony technológiákat alkalmaz az acélmegmunkálás során, így is minimalizálja a gyártási folyamatok szén-dioxid-kibocsátását. A Lindab hasonló szempontokat érvényesített a szállításai és logisztikai tevékenységének környezeti hatásainak csökkentésére is.

 

 

EPD, a felelős döntés támogatásáért

A Lindab termékeinek fő alapanyaga az acél, amely a hosszú életciklus végén könnyen és nagy arányban újrahasznosítható, minimalizálva ezáltal a hulladék mennyiséget.

A cég egyre több légtechnikai termékéhez biztosít EPD-t, vagyis környezetvédelmi terméknyilatkozatot. Várhatóan 2025 elején pedig az itthon gyártott, és projektek esetén gyakran alkalmazott, Eurovent tanúsítvánnyal is rendelkező Lindab Safe kör légcsatornarendszer jónéhány elemére is rendelkezésre fog állni EPD. A Lindab ezzel a törekvéssel élenjáró a hazai légtechnikai gyártók között.

 

 

Az EPD révén a beruházók, és az építőipar összes szereplője pontos képet kap arról, hogy az adott termékkel milyen környezetterheléssel rendelkező anyagok kerülnek be az épületbe. A Lindab ezzel támogatja, hogy az érintettek a fenntartható termék kiválasztásával jobb beltéri komfortot érhessenek el kisebb környezeti terhelés mellett.

Észak-Európában, Franciaországban ez már napi gyakorlat, hogy az építőipari projektek esetén kérik és vizsgálják az építőipari termékek EPD-jét. Hazánkban is egyre nagyobb jelentősége várható az ilyen irányú törekvéseknek. Ezt támogatja az ESG törvény is, amely a fenntarthatósági út egyik fontos mérföldköve.

 

Életcikluson át tartó átláthatóság

Az EPD az építőanyag teljes életciklusa során a nyersanyag ellátástól biztosít követést egészen a bontás és hulladékkezelés fázisáig. Az adott építőanyagra jellemző környezeti terhelés –  a karbonlábnyomon túl számos további hatást is számszerűsít az EPD –  már a tervezés során segít a minél kisebb beépített karbonnal rendelkező épületek létrehozásában. Az épületek üzemeltetési karbonnyomát is befolyásolják az alkalmazott építési anyagok, például az energiafelhasználás, karbantartási és javítási igények területén.

 

Pazarlást visszaszorító okos megoldások

Mivel egy épület energiafelhasználásának nagy részét a gépészet adja, ezért nem mindegy, hogy milyen rendszereket alkalmazunk az építés során. Egy kiváló energiahatékony lehetőség az igényvezérelt légtechnikai rendszerek telepítése. Az okos megoldások révén tovább csökkenthető az épületek szellőztetőrendszerének energiaigénye. Az érzékelők és szabályozók telepítésével a rendszer nem az egész épületben végzi el a légcserét, hanem csak azokban a helyiségekben, ahol valóban tartózkodnak.

A benntartózkodók számához igazodó, befújt levegőmennyiségen alapuló igényvezérelt rendszert a Lindab németországi irodájában kipróbálták és a kedvezőbb beltéri komfort biztosításával, közel 70 százalékos energiamegtakarítást értek el.  

 

 

A minősített épületekkel nyer a befektető, a munkaadó és a munkavállaló is

A befektetők és az ingatlankezeléssel foglalkozók számára egyre lényegesebb szemponttá vált, hogy egy épület rendelkezik-e minősítéssel. 2014 óta szerezhető WELL minősítés is, amelyet egy monitoring folyamat előz meg. Ennek során megvizsgálják az épület esetében egyebek mellett a belső terek fertőtlenítési és tisztántartási lehetőségeit, a levegő- és vízminőséget, az akusztikát. Az egészséges munkakörnyezet alapvető feltételeinek meglétét évente felülvizsgálják. A Nemzetközi WELL Építési Intézet kutatásai igazolták, hogy a beltéri környezet minősége meghatározó tényező a munkavállalók kognitív teljesítőképessége esetében. Továbbá jelentősen mérsékelte a beteg épület szindróma okozta megbetegedések számát.

 

 

Az épületek utókövetése

Egy épület elbontása, a bontási anyagok kezelése hasonlóan nagy feladat a megépítéshez. Ha a tervezés során minél nagyobb százalékban újra használható, vagy újrahasznosítható építőanyagokat használnak, azzal szintén mérsékelhető a környezeti terhelés. Jelentős fejlesztések zajlanak e téren, jelenleg még mindig az acéltermékek újrahasznosítási potenciálja a legnagyobb.

 

Egyre több mutató mutat utat a felelős döntéshozatalhoz

A befektetők mellett már az átlagemberek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy megismerjék egy vállalat tevékenységének gazdasági eredményein túl: a környezetre, társadalomra gyakorolt hatását. A szabályozó rendszer is a fenntarthatóság átláthatóságát célozza. Az úgynevezett ESG mutatók Nyugat-Európában már hasonló súllyal bírnak a befektetői döntéseknél, mint a pénzügyi mérleg.

Forrrás